Ha ráérzett a püspök atya , hogy senki se mutogat még családi körben sem ilyen képeket a szüléséről, és hogy ez sérti a hívek érzékenységét hiszen ki szeretne az édesanyjáról nyilvánosan ilyet közzétenni, akkor mit keresett ez az amúgy művészileg is igénytelen izé egy székesegyházban? Amikor a püspök megtekintette az ominózus alkotást mindez akkor nem futott végig az agyán ( a szívét már nem is említem). Egyáltalán miért kiállítóterem mindenféle feltörekvő művész számára egy székesegyház, arrafelé nincsenek galériák, hiány van múzeumokból?
Kérem nyugodjon meg! Higyje el eszembe sem volt, hogy ekkora indulatokat generáljak a megjegyzésemmel. Nos, hogy ne legyek annyira arrogáns mint amilyennek tűntem ezek szerint kicsit árnyalom a dolgot, bár nem vitatkozni szerettem volna az Ön feltevésével a zsidó kegyeleti szokások és a fura oltár kapcsolatáról, pusztán tényeket mondtam az építés hátteréről,mivel itt élek Berlinben erröl momentán tudok. Koch érsek még tavasszal kért meg levélben minden gyülekezetet és közösséget, így köztük a magyarokat is arra, hogy ezeket a köveket az elmondott okokból egy ünnepség alkalmával hozzuk el. Ez így gondolom elég tényszerű és elvethetjük a zsidó kavics vonalat. Hogy nekünk tetszik-e ez a szimbólum vagy nem, közel áll-e hozzánk vagy nem az már mindenkinek a szíve joga. Mint mondtam nekem sem a kedvencem a német építészet.
Azzal együtt, hogy nem igazán értem én sem ezt a félgömböt, és a német építészetért általában nem rajongok ( az egyháziért meg még annyira sem), de semmi köze nincs ennek a köves dolognak a zsidó kegyeleti szokáshoz. Koch érsek arra kért mindenkit, hogy egy kis követ hozzon az oltárhoz annak a szimbólumaként, hogy élő kövekként építjük együtt az Egyházat. Hát ilyen lett...
Tehát, ha jól értettem nem kézbe szeretett volna áldozni az úr. Megkereste a papot mise után, majd gondolom némi vita után több embert fejbe kólintott esernyővel. És ebben a sztoriban a pap a bántalmazó, a verekedő férfi pedig " önvédelemhez" folyamodott. Aha...
Nálunk is (Berlin) elkezdődtek a misék. Előtte regisztrálni kell a plébánia oldalán. Mivel összesen , templom méretektől függően 20 -30 embert fogadhatnak. Azután ellenőrzik a jelentkezőket, 65 év alatt kell lenni. Ha megvolt az átvilágítás, akkor jön a csúcs, a mise lottó. Random kihúznak 20 nevet. Azok nyertek, a többiek mehetnek a tévés misére. Az áldozást nem tudom hogy oldották meg.
Kedves Miserere nobis ! Itt élek Berlinben . Bár azt mondhatnám, hogy kamu. De sajnos a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy nem az. A betegeket pedig azért fogadta többek között Belin is, hogy az orvosok tapasztalatot gyüjthessenek, valamint hogy az olasz, spanyol helyzeten is enyhíthessenek valamennyit. Az igaz, hogy nem tartunk ott mint az olaszok, de nem is szeretnénk. Nagyon komoly szabályok léptek itt is életbe. De hogy kamu lenne, az azért úgy érzem kicsit túlzás.
Berlinben hasonló volt a farsangi mise. De legalább nagyböjt előtt . Sajnos az olvasmányokat nem értünk rá felolvasni a bohócműsor miatt. Szólt a sramli, ugráltak a bohócok, a papon pedig csörgött a smukk. Egy kész káosz volt. Mindehez mindezt a templom melletti nagy gyülekezeti házban is megtehették volna, nem a mise alatt. Érthetetlen miért a misét kellett farsangosítani.
Communionveritatis.de Nézd meg ezt az oldalt francesco69 ! Talán van egy kis reményünk, hogy nem az egész német egyház vesztette el az eszét. Remélem, mert nagyon nehéz idők jönnek azokra akik nem hisznek ennek az ámításnak, ha végbe is viszik amit megtanácskoznak itt.