Mamocs
Mamocs

A püspök védekezik a Szűzanyát és minden szülő anyát megszégyenítő obszcenitás miatt
A "művész" Esther Strauss - aki a linzi dómban azt az obszcenitást készítette, amely állítólag Szűz Mária szüléséről készült - "joggal" kérdezi, hogy miért nem ábrázolták még soha Krisztus születésének misztériumát - írja Hermann Gletter innsbrucki püspök a Furche.at-on.
Kommentárja a következő címet viseli: "Mária szülése: Nem hamis szégyen".
Gletter maga is istenkáromló és homoszexuális aktivista.
A szobrot így jellemzi: "Hátrahajolva - és a nézőtől elfordulva - szétnyitja behajlított lábait. Láthatóvá válik földlabdányi méretű, duzzadt hasa és fedetlen neme. Stilizált kör alakban ábrázolják - az energiáját felszabadító erőközpontként".
"Tényleg olyan sokkoló ez? Vagy teológiailag megkérdőjelezhető?" - zárja teológiailag nevetséges locsogását Glettler monsignore.
Mellékesen Glettler püspök elismeri, hogy "aligha akarja bármelyik nő, hogy ilyen képeket tegyenek közzé magáról", és hogy "a hívek vallásos …

Ha ráérzett a püspök atya , hogy senki se mutogat még családi körben sem ilyen képeket a szüléséről, és hogy ez sérti a hívek érzékenységét hiszen ki szeretne az édesanyjáról nyilvánosan ilyet közzétenni, akkor mit keresett ez az amúgy művészileg is igénytelen izé egy székesegyházban? Amikor a püspök megtekintette az ominózus alkotást mindez akkor nem futott végig az agyán ( a szívét már nem is említem). Egyáltalán miért kiállítóterem mindenféle feltörekvő művész számára egy székesegyház, arrafelé nincsenek galériák, hiány van múzeumokból?

Mamocs

Berlin: pudingostál a kiüresített új rítushoz
Heiner Koch berlini érsek Mindenszentek napján felszenteli a még felújítás alatt álló Szent Hedvig-székesegyház új Novus Ordo-asztalát. A tárgy két tonnát nyom, és - valamilyen okból kifolyólag - pudingos tál alakú. Egy kör alakú, kopár gyülekezeti terem közepén áll.
Az asztalt apró kövekből állították össze, amelyek az érsekségben élő emberektől származnak, akik szimbolikusan az életüket tették a pudingos tálba. Az egyik kő Alen Albezótól, egy iraki bevándorlótól származik. Egy Athén melletti tengerparton szedte fel 2015-ben.
#newsJgjashptzt

Kérem nyugodjon meg! Higyje el eszembe sem volt, hogy ekkora indulatokat generáljak a megjegyzésemmel. Nos, hogy ne legyek annyira arrogáns mint amilyennek tűntem ezek szerint kicsit árnyalom a dolgot, bár nem vitatkozni szerettem volna az Ön feltevésével a zsidó kegyeleti szokások és a fura oltár kapcsolatáról, pusztán tényeket mondtam az építés hátteréről,mivel itt élek Berlinben erröl momentán tudok. Koch érsek még tavasszal kért meg levélben minden gyülekezetet és közösséget, így köztük a magyarokat is arra, hogy ezeket a köveket az elmondott okokból egy ünnepség alkalmával hozzuk el. Ez így gondolom elég tényszerű és elvethetjük a zsidó kavics vonalat. Hogy nekünk tetszik-e ez a szimbólum vagy nem, közel áll-e hozzánk vagy nem az már mindenkinek a szíve joga. Mint mondtam nekem sem a kedvencem a német építészet.

Mamocs

Berlin: pudingostál a kiüresített új rítushoz
Heiner Koch berlini érsek Mindenszentek napján felszenteli a még felújítás alatt álló Szent Hedvig-székesegyház új Novus Ordo-asztalát. A tárgy két tonnát nyom, és - valamilyen okból kifolyólag - pudingos tál alakú. Egy kör alakú, kopár gyülekezeti terem közepén áll.
Az asztalt apró kövekből állították össze, amelyek az érsekségben élő emberektől származnak, akik szimbolikusan az életüket tették a pudingos tálba. Az egyik kő Alen Albezótól, egy iraki bevándorlótól származik. Egy Athén melletti tengerparton szedte fel 2015-ben.
#newsJgjashptzt

Azzal együtt, hogy nem igazán értem én sem ezt a félgömböt, és a német építészetért általában nem rajongok ( az egyháziért meg még annyira sem), de semmi köze nincs ennek a köves dolognak a zsidó kegyeleti szokáshoz. Koch érsek arra kért mindenkit, hogy egy kis követ hozzon az oltárhoz annak a szimbólumaként, hogy élő kövekként építjük együtt az Egyházat. Hát ilyen lett...

Mamocs

Itt van az "szentostya bár"
A német bottropi Szent József plébánia "krízis bizottsága" úgy döntött, hogy május 10-től ismét tartanak eucharisztiát.
A "higiéniai szabályok" követése végett fadeszkákat készítettek, melyekbe mélyedéseket ejtve teszik rá a szentostyákat.
A hívőknek maszkot kell viselni, valamint saját könyveikből énekelhetnek csak.
Az eseményen való részvétel feltétele egy telefonos regisztráció, mely csak bizonyos napokban, bizonyos időben üzemel.
A plébániai tanács vezetője, Roberto Giavarra elmondta a NeuesRuhrWort.de lapnak május 10-én, hogy a hívők reakciója "nem az, amire számítottak".
#newsEblmerzljb

Nálunk is (Berlin) elkezdődtek a misék. Előtte regisztrálni kell a plébánia oldalán. Mivel összesen , templom méretektől függően 20 -30 embert fogadhatnak. Azután ellenőrzik a jelentkezőket, 65 év alatt kell lenni. Ha megvolt az átvilágítás, akkor jön a csúcs, a mise lottó. Random kihúznak 20 nevet. Azok nyertek, a többiek mehetnek a tévés misére. Az áldozást nem tudom hogy oldották meg.

Mamocs

A rendőrség egy lengyel misére csapott le Németországban
A német rendőrség eloszlatott egy lengyel vasárnapi misét Hannoverben, amiért megsértették a koronavírus rezsimet.
Kevesebb, mint ötven hívő volt jelen. Elfogadták a döntést, de nem értették.
Az állam és az egyház betiltotta az összes liturgiát Németországban.
#newsDuingchotf

Kedves Miserere nobis ! Itt élek Berlinben . Bár azt mondhatnám, hogy kamu. De sajnos a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy nem az. A betegeket pedig azért fogadta többek között Belin is, hogy az orvosok tapasztalatot gyüjthessenek, valamint hogy az olasz, spanyol helyzeten is enyhíthessenek valamennyit. Az igaz, hogy nem tartunk ott mint az olaszok, de nem is szeretnénk. Nagyon komoly szabályok léptek itt is életbe. De hogy kamu lenne, az azért úgy érzem kicsit túlzás.

Mamocs

Nagyon vicces! A plébánia a karnevált ünnepli a böjt közben (videó)
A francia Coudekerque-ben található Saint Sainte-Thérèse plébánia március 8-án egy karnevál misét szervezett Yves Béguin atyával, valamint Bruno Cazin Lille-i püspöki helynökkel.
Március 8-ra esett a böjt második vasárnapja.
#newsRqbnobmkwt

Berlinben hasonló volt a farsangi mise. De legalább nagyböjt előtt . Sajnos az olvasmányokat nem értünk rá felolvasni a bohócműsor miatt. Szólt a sramli, ugráltak a bohócok, a papon pedig csörgött a smukk. Egy kész káosz volt. Mindehez mindezt a templom melletti nagy gyülekezeti házban is megtehették volna, nem a mise alatt. Érthetetlen miért a misét kellett farsangosítani.