Újra szólott a felszabadult vallásosság pszichologizáló zsákutcája – válasz Hodász írására

Patologikus viselkedés Isten kinyilatkoztatása és az Egyház tanítása szerint élni – állítja Hodász András legújabb írásában. Végül is csak 2000 év szentjei fölött tört pálcát a két lábon járó ellenpélda... Vannak szövegek, amelyek nem azért veszélyesek, mert nyíltan támadják a katolikus hitet, hanem mert barátságosan elmagyarázzák, miért kellene azt végre „kinőni”. Hodász András írása pontosan ebbe a műfajba tartozik: a vallásos ember pszichológiai boncolása, amelynek végén mindig ugyanaz a diagnózis születik meg – túl sok hit, túl sok engedelmesség, túl sok abszolútum. A cikk alapfeltevése egyszerű: amit az Egyház évszázadokon át az életszentség, az aszkézis, az önmegtagadás és az Istenhez való radikális odafordulás jeleként ismert fel, az ma könnyen „patologikus vallásosságként” írható le. A hangsúly nem azon van, hogy igaz-e, hanem azon, hogy komfortos-e. Ez azonban nem új gondolat. Ugyanez a logika jelenik meg minden korban, amikor a világ számára kényelmetlen, hogy az evangélium …